Hány éve foglalkozol esküvői fotózással?
Konkrétan esküvői fotózással kb három éve kezdtem el foglalkozni. Természetesen fotózni sokkal hamarabb. Jó tíz, tizenöt évvel ezelőtt.
Mindig is vonzott az esküvő fotózás és nagy csodálattal néztem azokat a kollégákat, akik felmerték ennek az óriási felelősségét vállalni.
Az első esküvőfotózásomat egy videós barátomnak köszönhetem, aki rábeszélt, hogy egy „kis pici” esküvőre kísérjem el.
Nos, azon a napon megváltozott az életem és egy szédületes „szerelem” vette kezdetét.
Szerinted mi a legnehezebb az esküvői fotózásban?
Minden és semmi. Igen tudom, hogy ez ellentmondás, de megpróbálom feloldani.
Az ezen az oldalon megjelenő tisztelt fotós kollégáim már minden nehézségét leírták a dolognak és én a leírtakkal szinte mindenben egyet is érték.
És miért könnyű?
Talán azért mert nincs csodálatosabb dolog, mint két embernek, két szerelmes embernek az élete egyik legszebb, legizgalmasabb napjának részese lenni.
Azon a napon együtt gondolkodunk, együtt vesszük a levegőt és együtt várunk lélegzetvisszafojtva, néha még együtt is könnyezünk.
Én mindig ragaszkodom ahhoz, hogy a felkérést, időpont egyeztetést követően találkozzunk személyesen is az ifjú párral.
Csak akkor szabad egy esküvőt elvállalni, ha szimpatikus a pár, ha az elképzeléseikkel tudunk azonosulni, és ha vagyunk annyira felkészültek, hogy majd meg is tudjuk azokat valósítani.
És kedves ifjú házasulandók, csak akkor szabad egy fotóst véglegesen megfogadnotok, ha szimpatikus annyira, hogy úgy érzitek, majd a nagy napon nem csak egyszerűen el tudjátok viselni, hogy egész nap a nyomotokban lesz, hanem ha azt érzitek, hogy Ő az, aki ott kell, hogy legyen mellettetek.
Ha ez a szimpátia, ez a bizalom kialakul akkor minden fizikai nehézsége ellenére is, szellemileg felszabadulttá, alkotó munkává válik az esküvői fotózás.
Hány esküvőn vettél már részt?
Kb 15 – 20 esküvőn.
Ez a szám lehet sok, vagy tűnhet kevésnek. Egy biztos, ha majd nem érzem azt az izgalmat és adrenalin bombát, mint eddig egy-egy esküvő előtt, akkor új foglakozás után kell nézzek.
Mi az amit a legnagyobb előnyödnek tartasz, mint esküvői fotós?
Nem hiszem, hogy bármely, igazán elhivatott kollégával szemben lennének kimagasló erényeim.
Egy biztos az eddigi párjaimmal szinte kivétel nélkül baráti kapcsolat alakult ki közöttünk.
Ha bárhol összefutunk, és időnk engedi szeretettel ülünk le egy kávéra, és jókat anekdotázunk arról a kedves együtt töltött napról.
Szerinted min múlik leginkább egy esküvő hangulata?
Az én meglátásom, hogy a hangulat biztos záloga a körültekintő átgondolt szervezés.
Nem feltétlenül hiszem, hogy egy méregdrága, minden extrával megturbózott esküvőn jobban érzik magukat a vendégek.
Sokkal fontosabb, hogy mindenki, aki ennek a napnak a gördülékeny megvalósításán fáradozik, legyen az zenész, szakács, vőfély videós vagy fotós, tudja, hogy mi a dolga és érezze át a felelősségét.
Senki sem hiheti, hogy minden rajta múlik, mindannyian pici fogaskerekek vagyunk, de ahhoz hogy a jó hangulat percei és órái a legtökéletesebben teljenek, mindenkinek hibátlanul együtt kell működnie.
Nincs torokszorítóbb érzés, mint azt látni, hogy a pár ott és akkor azon a napon, ami az Ő napjuknak kellene, hogy legyen, a rossz szervezésnek köszönhetően elvész a részletekben és mindenre nekik kell figyelni, minden után nekik kell szaladgálni.
Milyen árakon dolgoznak általában az esküvői fotósok?
Hogy mennyire drága egy esküvői fotós?
Mint minden ez is viszonyítás kérdése.
Egy viszonylag kis költségvetésű, száz fő alatti lagzi esetén, ha a pár a legnagyobb csomagot választja akár úgy is tűnhet, hogy drága.
De én azt hiszem, hogy pusztán a kevesebb számú vendég még nem biztos, hogy alacsonyabb nívót kell, hogy jelentsen akár a fotózás akár a szervezés terén.
A menyasszonyi ruha, a vőlegény öltönye a terembérlet, a zenekar, a torta és még számos kiegészítő dolog és szolgáltatás ára szinte nem is függ a lakodalom méretétől.
A vendégek jókedvéről, szórakozásáról nem is beszélve.
Egy kisebb esküvőn is ugyan olyan fontos, hogy megörökítsük a nagymamát amint szeretett unokájának ölelése közben könnybe lábad a szeme, az örömszülőket amint büszkeséggel tekintenek, immár az önálló élet felé induló gyermekeikre, a rokonok és barátok őszinte gratulációit kézfogásait.
Persze sok esetben előfordul, hogy a fotós, vagy videós kiválasztása az utolsó momentum az esküvői előkészületek során és esetleg már csak egy szűk költségvetés marad ezekre a dolgokra.
Ekkor jön a képbe a barát, rokon, jó ismerős, aki nem is túl régen vett egy tutijó, x Megapixeles fényképezőgépet, ami ráadásul teljesen automata, (tehát pofon egyszerű fényképezni vele) és Ő majd elkészíti azt a pár képet a lagziról.
Amikor azután majd a kedves ifjú amatőr fotós az elkészült képeket minden utólagos képfeldolgozás nélkül CD-re vagy DVD-re írva átadja, jön a döbbenet.
A menyasszonyi ruha minden színű csak nem fehér, de legalább egyetlen finom részletet sem lehet kivenni a csipkékből, fodrokból, a gyűrűhúzás lemaradt, mert nem reagált elég gyorsan a masina, de szerencsére még életlen is lett a kép, tehát ez akár a gyűrűhúzás is lehetne.
A képek sötétek, mert az egy négyzetcentiméteres vaku nem tudott elég nagyot villanni, de ezt bepótolta a közeli képeknél ahol viszont minden arc kiégett, világos paca lett! (még, hogy gyenge az a vaku…)
És persze a koncepciók! Mert azért néha nem árt, ha a fotós tudja, hogy mi az, amit akkor és ott meg kell örökítenie, mi az, ami nem maradhat le, mi az, ami kívánja, hogy megörökítésre kerüljön és mi az, amit esetleg nem kell, vagy nem illik erőltetni.
Tisztában kell lenni a gép tudásával és „néhány” alapvető fotótechnikai szabállyal, ami „csak” annyiban fontos, hogy egy kép sikerülni fog, vagy nem fog sikerülni.
És ez után jön az a nagyon lényeges momentum, hogy a fotósnak kutya kötelessége ott lenni mindenhol. Ami nem azt jelenti, hogy egyfolytában kattogtassa a gépét, hanem azt, hogy ott legyen, ha kattintani kell.
Amikor pedig vége a lagzinak, kezdődhet a képfeldolgozás, ami legalább akkora szakmai tapasztalatot igényel, mint a fotózás és persze sok-sok türelmet. Sokszor ez hetekig tartó olyan munka, amit a pár a vendégek persze nem látnak, de ettől válik késszé az anyag.
Olyan ez, mint a mosás utáni vasalás. A ruha már tiszta, a munka könnyű részén túl vagyunk, de még nem tehetjük a szekrénybe, még sok-sok órát ott állunk a vasalódeszka fölött.
Hogy ez a tudás olcsó vagy drága, az csak a képek megtekintése után derül ki.
Egy biztos, hogy egy reklám után szabadon idézzek: Nikon D300 fényképezőgép – 365 ezer forint, SB 900-as vaku 120 ezer forint, egy jó objektív 300-400 ezer forint, a képek átadásakor a meghatottságtól a pár szemében csillogó könnyek és közben a mégis mosolyra húzódó száj MEGFIZETHETETLEN.
Azt hiszem minden elhivatott esküvői fotós kollégám nevében mondhatom: mi ezekért a pillanatokért dolgozunk, az ár csak a szükséges „rossz”, hogy ezeket a pillanatokat létrehozhassuk.
Mi a legemlékezetesebb pillanatod, ami esküvői fotósként történt Veled?
Talán közhelyes, de minden esküvőm emlékezetes.
A legemlékezetesebbek azonban azok a pillanatok, amikor a kész képeket együtt végignézzük és látom a csillogást a párok szemében.
Amikor néhány nappal az esküvő után beszélünk telefonon és olyan minden mintha ezer éve jó ismerősök lennénk.
Amikor az esküvőn egy-egy pillanatban összenézünk, és a mosolyukban látom a nyugalmat, mert érzik, hogy bár nem látnak minden pillanatban, de én minden pillanatban figyelem Őket.
Tudsz mondani egy nagyon extrém példát, amivel valamilyen esküvőn találkoztál?
Szerencsére igazán negatív tapasztalataim nem voltak, inkább csak viccesek.
Történt egyszer, hogy egy igen jó hangulatú esküvőn, a házasságkötő teremben a vőlegény már kissé emelkedett hangulatban lévő barátai a gyűrűhúzás előtti másodpercekben, kb 15 – 20-an odatódultak az anyakönyvvezető és a pár közé és kicsi fényképezőikkel és mobiltelefonjaikkal gondolták megörökíteni, jó barátjuk rögös útra lépésének első másodperceit. A roham oly váratlanul ért, hogy életemben először a gyűrő húzást hanyatt fekve, alulról fotóztam végig. Utóbb kiderült, hogy mindössze két kép sikerült a gyűrűhúzásról. És egyet sem a jó barátok készítettek.
A másik eset az volt mikor egy kedves vendég valamikor a menyasszonytánc után odajött hozzám és felajánlotta, hogy amennyiben igazán jó fényképezővel akarok dolgozni, majd szól a sógorának, hogy adjon nekem tanácsot fényképező ügyben, mert az most vett egy hiper-szuper masinát, amely mindössze akkora, mint egy családi gyufásdoboz és higgyem el, ha majd én is olyannal dolgozom, akkor nem fogok annyira elfáradni az esküvők végére. Hozzátette még, hogy tudja ő, hogy azok a pici gépek nagyon drágák, de mint esküvőfotósnak, nekem is kell ennyit áldoznom a technikára, ha ebből akarok megélni.
Leginkább miben különbözöl a többi fotóstól?
Egy újabb nehéz kérdés, hiszen most mindenkit meg kellene győznöm, hogy én vagyok a legjobb választás, mert a legújabb technikákat használom és figyelmes vagyok és türelmes és empatikus.
Szeretem amit csinálok, nem is tudom el tudnám e képzelni az életemet e nélkül, de mint mondják jó pap holtig tanul. Így én is próbálom folyamatosan képezni magam, frissíteni a gépeimet, ellesni az új trendeket és igyekszem, hogy fotóim visszaadják ennek a fontos napnak a mosolyait, könnyeit, mozdulatait, gesztusait.
Törekszem arra, hogy a beállított fotóim, ne ugyanazokat a sémákat kövessék.
Persze vannak „kötelező” beállítások, de azon túl, ha a pár is nyitott rá és az időbe is belefér, szeretem, ha kicsit lazábbá, ennél fogva egyedibbé tudjuk tenni ezeket a képeket.
Mi az a 3-5 dolog, amit Tőled kapnak az ifjú párok?
Az első egyeztetéstől a kész képek készhez vételéig tartó, folyamatos kapcsolattartást.
Azt hiszem még egyetlen párom sem érezte azt, hogy „na ez is csak a mennyiségre hajt” vagy hogy „mindezt a pénzért csinálja”.
Az ötleteiket próbálom megvalósítani, ha nincs ötletük az sem baj, majd együtt kitaláljuk!
Minden képet kalibrált monitoron ellenőrzök és minden pontos beállításra kerül.
A képeket mindig teljes felbontásban kapják meg, nincsenek trükközések és apró betűs részek az szerződésben.
Elérhetőség
Piti István esküvői fotós
ritmus@invitel.hu
06 (30) 205 9623
www.ritmusfoto.hu/eskuvofotozas.htm
